Az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI.9.) AB. sz. határozata alkotmányellenesség miatt megsemmisítette a Polgári perrendtartás (Pp.) 270. § (2) bek. és a 273. § (5) bek. egyes rendelkezéseit. Ennek következtében értelmezési kérdésként merül fel, hogy a Pp. 273. § (7) bekezdésének a felülvizsgálati eljárás elrendelésének közzétételére vonatkozó rendelkezései alkalmazhatók-e a továbbiakban. E kérdésben a Legfelsobb Bíróság Polgári Kollégium a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 33. §-ának (1) bekezdése alapján a következő

A felülvizsgálati eljárás lefolytatásának az eljáró bíró által 2004. november 9-e után történt elrendelése esetén a Pp. 273. § (7) bekezdésében meghatározott közzétételre nem kerül sor.

Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlöny 2004. évi 164. számában közzétett 42/2004. (XI.9.) AB határozatával az 1952. évi III. törvény (Pp.) 270. § (2) bekezdést, alkotmányellenesség miatt, részben megsemmisítette. Ez a rendelkezés az alábbi szöveggel maradt hatályban.

"A felülvizsgálati kérelem akkor terjeszthető elő, ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemi elbírálására kihatóan jogszabálysértő."

A Pp. 273. § (7) bekezdés szerint, ha az eljáró bíró a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendeli, a Legfelsobb Bíróság a Legfelsobb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében, illetve a világhálón közzéteszi
1.) az ügy tárgyát,
2.) a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdés lényegét és
3.) az előterjesztő képviseletében eljáró jogi képviselő nevét, valamint irodájának székhelyét.

E rendelkezést a Pp.-be beillesztő 2001. évi CV törvény indokolása "a döntéshozatali mechanizmus átláthatóságát" szolgálónak tekinti a közzétételt, s arra utal, hogy az "előzetesen tájékoztatással szolgál a közvéleménynek arról, hogy milyen fontos elvi kérdésekkel fog a közeljövőben foglalkozni a Legfelsobb Bíróság".

A Pp. 273. § (7) bekezdés tartalmát "a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdés" adja. Ez a kifejezés egyértelműen azonos a 270. § (2) bekezdéséből az Alkotmánybíróság által megsemmisített "elvi jelentőségű jogkérdéssel", s egyben megfelel a törvény indokolásában megnevezett "fontos elvi kérdésnek".

Az Alkotmánybíróság határozata folytán az elvi jelentőségű jogkérdés (fontos elvi kérdés) a felülvizsgálati eljárásnak (a felülvizsgálati kérelem előzetes megvizsgálásának) már nem része (feltétele). Nem szorul magyarázatra, hogy a megsemmisített jogszabályrészben volt "elvi jelentőségű jogkérdés" nem helyettesíthető a felülvizsgálati eljárás elrendelésének immár egyedüli alapjául szolgáló "az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértéssel". Ebből következik, hogy a Pp. 273. § (7) bekezdés tartalmilag hatályban levőnek tekintendő szövege a következő.

Ha az eljáró bíró a felülvizsgálati eljárás lefolytatását elrendeli, a Legfelsobb Bíróság a Legfelsobb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében, illetve a világhálón közzéteszi az ügy tárgyát és az előterjesztő képviseletében eljáró jogi képviselő nevét, valamint irodájának székhelyét.

Az ügy tárgyának és az előterjesztő jogi képviselőjére vonatkozó adatoknak a közzététele alkalmatlan a törvényhozó kifejezett szándékának megvalósítására: a közvélemény előzetes tájékoztatására arról, milyen fontos elvi kérdésekkel fog a közeljövőben foglalkozni a Legfelsobb Bíróság, de nem szolgálja a döntéshozatali mechanizmus átláthatóságát sem. A rendelkezés tehát tartalmilag "kiürült", merőben formálissá vált, hatályban léte ellenére sem tekinthető élő jogszabálynak.

Ebből az következik, hogy a jövőben sem a Legfelsobb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteményében, sem pedig a világhálón nem kell közzétenni a felülvizsgálati eljárás lefolytatásának elrendelését.

Megállapítható továbbá, hogy az Alkotmánybíróság a 42/2004. (XI.9.) AB. sz. határozata következtében a Legfelsobb Bíróság Polgári Kollégiumának és Közigazgatási Kollégiumának a felülvizsgálati eljárás új szabályainak alkalmazásával kapcsolatos eddigi véleménynyilvánításai (BH.2002/6. és BH.2003/5.) az alkotmánybírósági határozatban foglaltakkal összhangban értelmezendők és azoknak a megsemmisített Pp. rendelkezésekkel kapcsolatos részei meghaladottnak tekintendők.