A Btké. 28.§-ának (2) bekezdésében megjelölt szabálysértések érték-egybefoglalása folytán létrejött bűncselekmény törvényi egység, amely az egybefoglalt érték (kár, vagyoni hátrány) szerint minősül.

Nincs helye a Btké. 28. § (2) bekezdése alkalmazásának, ha az önmagukban szabálysértést megvalósító cselekmények az üzletszerűség folytán vétséggé minősülnek.

Folytatólagos elkövetés megállapítására szabálysértések esetén nincs törvényes alap, ezért az azonos sértett sérelmére elkövetett szabálysértések is csak érték-egybefoglalás folytán alkothatnak bűncselekményt.

A folytatólagosság (Btk. 12. §-ának (2) bekezdése) törvényi fogalmából következően bűncselekmény és szabálysértés folytatólagos egységet nem alkothatnak.

Érték-egybefoglalás tárgya csak szabálysértés lehet.

1. A Büntető Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. sz. tvr. (Btké.) 28. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében érték-egybefoglalás folytán nem szabálysértés, hanem bűncselekmény valósul meg, ha az ugyanazon elkövető által megvalósított és együttesen elbírált több

- szándékosan elkövetett tulajdon elleni szabálysértés esetén a dolog értéke, illetőleg az okozott kár vagy a vagyoni hátrány 20.000 forintot meghaladja.

A 2009. évi CXXXVI. törvény 24.§-a által módosított és a 2010. január 1-jét követően elkövetett szabálysértésekre alkalmazandó rendelkezésekből az következik, hogy a bűncselekmény megállapítása végett a szabálysértések érték-egybefoglalása nemcsak lehetőség, hanem kivételt nem tűrő kötelező szabály, amennyiben tehát az érték-egybefoglalás anyagi jogi és eljárásjogi feltételei fennállnak: bűncselekmény megállapításának van helye.

Szabálysértésnek és bűncselekménynek az érték-egybefoglalására nincs törvényes lehetőség.

2. A szabálysértések érték-egybefoglalása csak a jogszabályban meghatározott cselekményekre vonatkozik. További feltétel, hogy csak az ugyanolyan szabálysértések érték-egybefoglalására kerülhet sor, ilyennek pedig azok tekintendők, amelyek ugyanabban a törvényi tényállásban vannak meghatározva.

Az Sztv. 157. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott tulajdon elleni szabálysértések körében kizárt tehát a lopásnak más törvényi tényállásban meghatározott cselekménnyel (pl. sikkasztással, csalással, hűtlen kezeléssel stb.) történő érték-egybefoglalása.

A jogszabály kizárólag a szabálysértéseknek egymással történő érték-egybefoglalását írja elő, következésképpen ha a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó értékre nézve elkövetett valamely cselekmény tekintetében a törvényben meghatározott olyan körülmény áll fenn, amely a cselekményt kiemeli a szabálysértés köréből és bűncselekményként értékeli: ennek érték-egybefoglalása kizárt, ugyanis nem kerülhet szóba szabálysértés és bűncselekmény egymással történő érték-egybefoglalása.

3. A jogszabály a szabálysértések bűncselekménnyé minősítése céljából történő érték-egybefoglalásra ad lehetőséget, ezért ebből a szempontból kizárólag olyan szabálysértések kerülhetnek szóba, amelyeknek - mint szabálysértéseknek - a büntethetősége elévülés folytán nem szűnt meg. Azokat a szabálysértéseket tehát, amelyek az Sztv. 11. §-ában foglalt rendelkezések értelmében már elévültek, s ezért a felelősségre vonásnak nincs helye, az érték-egybefoglalás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

4. A szabálysértések érték-egybefoglalásának célja és rendeltetése, hogy ezáltal az egybefoglalt érték (kár, vagyoni hátrány) alapján lehessen a cselekményt elbírálni. A törvény ugyanis az absztrakt társadalomra veszélyesség szempontjából azonosnak tekinti, ha az elkövető több, viszonylag kisebb érték (kár, vagyoni hátrány) tekintetében követ el tényállásszerű cselekményeket, vagy pedig egyetlen elkövetési magatartással okozza ugyanazt az eredményt. Érték-egybefoglalásra azonban nem kerülhet sor olyan esetekben, ha a különböző cselekmények elkövetése folytán jelentkező összesített érték (kár, vagyoni hátrány) nem haladja meg a szabálysértés és a bűncselekmény elhatárolása szempontjából a Btké. 28. §-a (1) bekezdésének e)-g) pontjaiban megjelölt értékhatárt.

Ha az elkövető azonos tulajdon elleni szabálysértéseket rendszeres haszonszerzésre törekedve követ el és ezért az üzletszerűség megállapítható, úgy az üzletszerűség minősítő körülménye folytán a Btk. Különös Részében előírt tényállásoknak megfelelően az elkövetett szabálysértések számának megfelelő rendbeliségű vagyon elleni vétség megállapítása indokolt. Az üzletszerűség az érték-egybefoglalást megelőzi.

Az 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) a folytatólagosság intézményét nem ismeri, és mögöttes (értelemszerűen alkalmazandó) szabályként sem hívja fel a Btk. 12. §-ának (2) bekezdését (Sztv. 31. § (1) bek.). A Btk. 12. §-ának (2) bekezdése a folytatólagosság feltételeként azt kívánja meg, hogy az elkövető ugyanolyan bűncselekményt kövessen el egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször. A folytatólagosság egységének törvényi előfeltétele tehát az, hogy a részcselekmények önállóan is bűncselekményt valósítsanak meg. Nincs ezért törvényes alapja annak a gyakorlatnak, amely a Btk. 12. § (2) bekezdését alkalmazza szabálysértések elbírálásakor. Amennyiben több szabálysértés rövid időközökben azonos sértett sérelmére valósul meg, úgy a Btké. 28. §-ának (2) bekezdése szerinti érték-egybefoglalás alapján minősülhetnek bűncselekménynek. Az előzőekből következik, hogy nem felel meg a törvénynek az sem, ha az azonos sértett sérelmére rövid időközökben elkövetett szabálysértéseket és bűncselekményeket a folytatólagosság egységébe vonnak, és azokat az egyes részcselekmények összesített értéke szerint bűncselekményként értékelik. Bűncselekmény és szabálysértés együttesen nem alkothatnak folytatólagosságot, mivel a Btk. 12. §-ának (2) bekezdése a részcselekmények önálló bűncselekményi természetét kívánja meg. Erre figyelemmel nem tartható fenn a BH 2002/210. számú eseti döntésben kifejtett álláspont.

5. Az érték-egybefoglalás eljárásjogi feltétele, hogy a bíróság az elkövető által megvalósított és az érték-egybefoglalás szempontjából figyelembe jövő szabálysértéseket egy büntetőeljárás keretében bírálja el.

6. Ha a bíróság az ugyanazon elkövető által véghezvitt több szabálysértés tekintetében a bűncselekmény megállapítása végett érték-egybefoglalást alkalmaz: a több, önállóan szabálysértést megvalósító cselekmény egy rendbeli bűncselekményt alkot. A Btké. 28. §-ának (2) bekezdésében szabályozott érték-egybefoglalás tehát a bűnhalmazat megállapítását kizáró törvényi egységet eredményez.

A törvényi egységet alkotó érték-egybefoglalás következményeként olyan esetben, ha a bíróság az elkövető által megvalósított ugyanabban a törvényi tényállásban meghatározott szabálysértéseket a bűncselekmény megállapítása végett egybefoglalja, az így létrejött bűncselekmény minősítése az érték-egybefoglalás folytán összesített értékhez (kárhoz, vagyoni hátrányhoz, adóbevétel csökkenéshez) igazodik.

A szándékosan elkövetett tulajdon elleni szabálysértések körében, ha az elkövető több, egyenként a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó érték tekintetében (kárt, vagyoni hátrányt okozó) lopást, sikkasztást, csalást, hűtlen kezelést, szándékos rongálást, jogtalan elsajátítást vagy orgazdaságot valósít meg és az érték-egybefoglalás folytán jelentkező érték (kár, vagyoni hátrány) a 20.000 forintot meghaladja, de a 200.000 forintot nem haladja meg: (kisebb kárt, vagyoni hátrányt okozó) vétséget [Btk. 316. § (2) bekezdés; 317. § (2) bekezdés; 319. § (2) bekezdés; 324. § (2) bekezdés a) pont; 325. §; 326. § (2) bekezdés a) pont] kell megállapítani.

Budapest, 2010. április 12.