1. a) A Be. 24. § (3) bekezdésének - 2009. évi LXXXIII. törvény 2. §-ával megállapított, 2009. augusztus 13. napjától hatályos - rendelkezése alapján az érintett bíró a nem általa, illetve nem az eljáró tanács elnöke által tett, és a Be. 21. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, relatív kizárási okra alapított kizárás iránti bejelentés esetén az ügyben tovább eljárhat és az ügydöntő határozat meghozatalában is részt vehet.

E rendelkezés feloldja a 24. § (1) bekezdéséhez kötődő, (2) bekezdés szerinti korlátozást. Ilyen esetben tehát az érintett bíró ügydöntő határozat meghozatalában való részvételének nem előfeltétele a kizárást megtagadó határozat, s így értelemszerűen az sem, hogy az ilyen kizárási okra alapított bejelentés ismételt legyen.

b) A Be. 24. § (4) bekezdése az (1) bekezdéshez kötődő (2) bekezdés szerinti korlátozást akkor is feloldja, s ekként az érintett bíró a nem általa, illetve nem az eljáró tanács elnöke által tett bejelentés esetén az ügyben tovább eljárhat és az ügydöntő határozat meghozatalában is részt vehet, ha a bejelentést egyszer már elbírálták, a kizárást megtagadták, majd a bejelentő a Be. 21. § (1) és (3) bekezdésének ugyanazon pontjára alapítva (hivatkozva) tesz újabb kizárás iránti bejelentést.

A kizárást megtagadó határozat tehát ebben az esetben sem előfeltétele annak, hogy az érintett bíró az ügydöntő határozat meghozatalában részt vegyen.

2. Amennyiben a kizárás iránti bejelentés a Be. 24. § (6) bekezdése szerinti módon (igazgatási úton) nem intézhető el, illetve a Be. 24. § (5) bekezdése alkalmazásának nincs helye, akkor arról az adott ügyben eljáró bíróság, Be. 24. § (7) bekezdése szerinti tanácsának kell döntenie.

Ha a Be. 24. § (7) bekezdése szerinti tanács az ügydöntő határozat meghozatalát követően, de jogerőre emelkedését megelőzően akként dönt, hogy az ügyben eljárt és (ügydöntő határozat hozatalában részt vett) bíró kizárt, és van az ügydöntő határozat ellen fellebbezés, akkor az ilyen döntés eleve megalapozza a fellebbezés folytán eljáró bíróság hatályon kívül helyező döntését (Be. 373. § (1) bek. II. pont b) alpont).

Ha pedig az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően dönt ekként, akkor az - felülvizsgálati kérelem esetében - szintén eleve hatályon kívül helyezést eredményez. Utóbbi esetben a Be. 24. § (7) bekezdése szerinti tanácsnak a Be. 417. § (3) bekezdése alapján kell eljárnia.

Budapest, 2010. február 8.