1. Az 1979. évi 11. tvr. (Bv.tvr.) 118/A. §-a szabályozza az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított és vádlott sajtótermékben, illetve elektronikus hírközlési hálózat útján történő közzététellel való nyilatkozattételének lehetőségét. A Bv.tvr. 118/A. §-át a 2008. évi XCII. törvény 9. §-a iktatta be, 2009. január 12. napjától hatályos. (Az elítéltre vonatkozó szabályozást a Bv.tvr. - egyidejűleg hatályba lépett - 36/C-36/E. §-ai tartalmazzák.)

a) A 118/A. § (2) bekezdése szerint a nyilatkozattétel, illetve a közzététel engedélyezésére és megtagadására a 36/C-36/E. § rendelkezéseit a 118/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A 118/A. § (5) és (7) bekezdése azonban kifejezett szabályozást ad. Így e körben a 36/C-36/E. § közömbös.

A 118/A. § (5) bekezdésének a) pontja alapján a kérelemről vádirat benyújtása előtt az ügyész határoz, a 118/A. § (7) bekezdésének I. fordulata alapján pedig a fellebbezést a nyomozási bíró bírálja el.

A 118/A. § (5) bekezdésének b) pontja alapján a kérelemről vádirat benyújtása után a bíróság határoz, a 118/A. § (7) bekezdésének II. fordulata alapján pedig a fellebbezést a megyei (fővárosi) bíróság másodfokú tanácsa bírálja el.

A 118/A. § (5) bekezdése - összevetve a (7) bekezdés tartalmával - a kérelem elsőfokú elbírálásáról rendelkezik, amely vádirat benyújtása után a bíróság hatáskörébe tartozik, alakszerű formája pedig végzés.

A 118/A. § (5) bekezdése b) pontja szerinti bíróság értelemszerűen az a bíróság, mely előtt a vádlott vád szerinti ügyében (a hatásköri és illetékességi szabályok alapján) az eljárás folyamatban van.

b) Mindezen túlmenően kifejezett rendelkezést sem a Bv.tvr. 118/A. §-a, sem pedig 36/C-36/E. §-a nem tartalmaz a vádirat benyújtása utáni, valamint az olyan eljárási helyzetre nézve, amikor nem vádirat benyújtásával kezdődik a bírósági eljárás.

A 118/A. § (9) bekezdése viszont akként rendelkezik, hogy az ügyész és a bíróság eljárására egyebekben a Be. szabályai irányadók.

2. Az előzetes letartóztatásban lévő vádlott nyilatkozattétele, illetve nyilatkozata közzététele iránti kérelem tárgyában hozott végzés kétség kívül nem ügydöntő, ellene a fellebbezés lehetőségét mind a Be., mind pedig a Bv.tvr. biztosítja (nem zárja ki).

A Be. 347. § (1) bekezdése alapján, a 346. § (1) bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság nem ügydöntő végzése ellen a másodfokú bírósághoz van helye fellebbezésnek.

A Be. 383. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság elsőfokon hozott nem ügydöntő végzése ellen, ha a megyei bíróság hozta, akkor az ítélőtáblához, ha pedig az ítélőtábla hozta, akkor a Legfelsőbb Bírósághoz van helye fellebbezésnek.

A Be. 401. §-a alapján, a 400. § (2) bekezdése értelmében a harmadfokú bíróságként eljáró ítélőtábla elsőfokon hozott nem ügydöntő végzése ellen fellebbezésnek van helye a Legfelsőbb Bírósághoz.

A Be. 384. §-a és 400. § (3) bekezdése szerint az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezésről tanácsülésen határoz.



3. a) Ekként a vádirat benyújtásával kezdődő bírósági eljárásban a kérelem tárgyában elsőfokon mindig az a bíróság dönt, mely előtt a vádlott ügyében az eljárás folyamatban van.

A fellebbezésről pedig

- a megyei bíróság másodfokú tanácsa dönt, ha elsőfokon helyi bíróság határozott;

- az ítélőtábla tanácsa dönt, ha elsőfokon a megyei bíróság elsőfokon eljáró tanácsa határozott;

- az ítélőtábla tanácsa dönt, ha elsőfokon a megyei bíróság másodfokon eljáró tanácsa határozott;

- a Legfelsőbb Bíróság tanácsa dönt, ha elsőfokon az ítélőtábla másodfokon eljáró tanácsa határozott;

- a Legfelsőbb Bíróság tanácsa dönt, ha elsőfokon az ítélőtábla harmadfokon eljáró tanácsa határozott.

A Be. 3. § (4) bekezdése szerint a Legfelsőbb Bíróság határozatai ellen fellebbezésnek nincs helye.

b) A kifejtettek értelemszerűen irányadók az olyan eljárásban, mely nem tartozik a vádirat benyújtása előtti eljárás fogalmisága - így a Bv.tvr. 118/A. § (5) bekezdés a) pontja - alá, viszont nem is vádirat benyújtásával veszi kezdetét (és amelyben lehetőség van a terhelt előzetes letartóztatására). Ilyen a perújítási eljárás és a felülvizsgálati eljárás.

Budapest, 2010. február 8.