I. Amennyiben a közélet, avagy a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése során a passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, vele szemben arra, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni.

II. A passzív vesztegetővel szemben nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, ha a bűncselekmény elkövetése révén vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vagyoni előnyt. Amennyiben azonban az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, a Btk. 77/B. § (1) bekezdésének e) pontja alapján vele szemben vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt.

III. Annak a vagyoni előnynek az elvonására, amelyet az aktív vesztegető csupán ígért, nincs törvényes alap. Azt nem szerezte meg senki a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben, nem került sor arra sem, hogy az aktív vesztegető azt átadja, a birtokából nem került ki, így vele szemben vagyonelkobzás elrendelésének a Btk. 77/B. § (1) bekezdés jelenleg hatályos rendelkezései alapján sincs helye.

I. A vagyonelkobzás elrendelésére annak 2002. április 1. napja óta hatályos rendelkezései alapján a közélet tisztasága elleni bűncselekmények kapcsán is a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerül sor abban az esetben, ha a passzív vesztegető a vagyoni előnyt megszerzi. Az intézkedéssel a bíróság a bűncselekmény elkövetéséből eredő - a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett - vagyont vonja el, és miután a vagyongyarapodás a passzív vesztegetőnél következett be, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni.

II. Azokban az esetekben azonban, amikor a passzív vesztegető a jogtalan vagyoni előnyt nem szerzi meg, hanem a bűncselekmény felderítésében közreműködve pl. a postára adott, az asztalára letett vagyoni előny bűnjelkénti lefoglalásához segítséget nyújt, avagy átveszi ugyan a vagyoni előnyt, azonban azt a hatóságnak átadja, a vagyonelkobzás elrendelésének vele szemben a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs helye.

A Btk. 77/B. § (1) bekezdésének e) pontja szerint azonban vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagyoni előny tárgya volt.

A vagyonelkobzás 2002. április 1-jén hatályba lépett új szabályai közé ez utóbbi rendelkezést csupán a 2003. évi II. törvény 6. §-a iktatta be. Ezt éppen azok az esetek tették szükségessé, amelyekben a vagyoni előny már kikerült az aktív vesztegető birtokából, akár az átadása is megtörtént, azonban a passzív vesztegető azt nem szerezte meg.

Ilyenkor a 77/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján az aktív vesztegetővel szemben kell az általa adott - de a passzív vesztegető által meg nem szerzett - vagyoni előnyre nézve a vagyonelkobzást elrendelni.

III. Annak a vagyoni előnynek az elvonására, amelyet az aktív vesztegető csupán ígért, nincs törvényes alap.

Amennyiben a vagyoni előnyt a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vesztegetés passzív alanya, vele szemben a Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem kerülhet sor a vagyoni előny kapcsán vagyonelkobzás elrendelésére.

Miután a vagyoni előnyt az aktív vesztegető nem adta át, az a birtokából ki sem került, a Btk. 77/B. § (1) bekezdés e) pontja alapján vele szemben sincs helye vagyonelkobzásnak.

A 77/B. § (1) bekezdés d) pontja vagyonelkobzás elrendelését írja elő arra a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak; ez a fordulat azonban csupán az előkészületi cselekmények kapcsán teszi lehetővé a vagyonelkobzás alkalmazását. A vesztegetés esetében pedig a jogtalan vagyoni előny a bűncselekmény törvényi tényállási eleme; azt nem valamely más bűncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltétel biztosítása végett adják vagy ígérik, illetve fogadják el vagy kérik; mivel maga a jogtalan előny ígérete, átadása, kérése vagy elfogadása valósít meg bűncselekményt. Így e rendelkezés alapján sincs helye vagyonelkobzás elrendelésének az aktív vesztegetővel szemben az ígért - azonban át nem adott - vagyoni előnyre nézve.

Az intézkedés alkalmazását a 77/B. § egyéb rendelkezései sem teszik lehetővé.

Budapest, 2009. május 25.