Nincs eljárási akadálya annak, hogy a bíróság az eljárás felfüggesztését, az ügy egyesítését, áttételét, elkülönítését megelőzően tartott tárgyalásra figyelemmel az elölről kezdett tárgyaláson a Be. 251. § (2) bekezdésének alkalmazásával a vádlott, illetve a tanú vallomásának, a szakértő véleményének rögzítését mellőzze, ha az a bírósági eljárásban korábban készült jegyzőkönyv tartalmával megegyezik. Ezen túl a 296. § (1) bekezdés c) pontjára, valamint a 299. § (3) bekezdésére figyelemmel felolvasható a bíróság által már korábban kihallgatott tanú vallomása, meghallgatott szakértő véleménye.

A Be. 287. §-ának a tárgyalás folytonosságát biztosító rendelkezéseit a 4/2007. BK vélemény már értelmezte.

Az ott kifejtetteket az eljárás felfüggesztése, az ügy egyesítése, áttétele, elkülönítése kapcsán a kollégium a következőkkel egészíti ki:

1. Amennyiben a bíróság a tárgyalás megkezdése után az eljárást felfüggeszti, majd a felfüggesztés okának megszűnését követően az eljárást folytatja, a tárgyalást csak abban az esetben kell elölről kezdeni, ha a korábbi tárgyalás óta hat hónap telt el, illetve a tanács összetételében változás történt.

A 4/2007. számú kollégiumi véleményben a Be. 287. § (3) és (4) bekezdése kapcsán kifejtettek ebben az esetben is irányadóak.

2. Amikor a tárgyalás megkezdése után kerül sor az ügy egyesítésére, és a tanács elnökének személye mindkét ügyben azonos, az eljárást csak abban az esetben kell elölről kezdeni, ha a korábbi tárgyalás óta hat hónap eltelt, illetve akkor lehet a tárgyalás anyagának ismertetésével megismételni, ha csak az ülnökök személye változott meg.

Abban az esetben azonban, ha az ügyet egy másik tanács által tárgyalandó ügyhöz egyesítik, az egyesített ügyben tartott tárgyalást - miután a tanács összetételében a hivatásos bíró személye megváltozott - elölről kell kezdeni.

A Be. 287. § (3) bekezdéséhez fűzött 4/2007. BK vélemény 2. pontjában kifejtettek azonban ez esetben is irányadóak, függetlenül attól, hogy az ügyet ugyanazon bíróság másik tanácsa, vagy egy másik bíróság tanácsa előtt folyó ügyhöz egyesítik. Ennek megfelelően az egyesítést követően eljáró bíróság alkalmazhatja a Be. 251. § (2) bekezdését, a 296. § (1) bekezdés c) pontját, illetve a 299. § (3) bekezdését.

Ugyanez irányadó az ügy áttételét követő eljárásra is.

3. Nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy az érdemi határozat meghozatalát megelőzően a bíróság a tárgyalás megkezdése után elkülönített ügyet visszaegyesítse, ha az együttes elbírálás feltételei fennállnak. Ilyenkor a tárgyalás folytonossága kapcsán azt kell vizsgálni, hogy ez utóbbi vádlottat érintően nem telt-e el az elkülönítést megelőzően tartott tárgyalás óta hat hónap, illetve nem történt-e változás a tanács összetételében. Amennyiben igen, a tárgyalást elölről kell kezdeni, és ennek során a Be. 273. § (3) és (4) bekezdéséhez fűzött 4/2007. BK vélemény szerint kell eljárni.

Abban az esetben azonban, ha az elkülönítést követően az alapügyben a bíróság ügydöntő határozatot hozott, és a Be. 328. §-a alapján a tárgyalást berekesztette, a tárgyalás folytonosságáról az elkülönített ügyben sem lehet szó.

Ilyenkor a tárgyalást akkor is elölről kell kezdeni, ha az elkülönítés előtt tartott tárgyalás óta nem telt el hat hónap, illetve a tanács összetételében nem történt változás.

Nincs azonban eljárási akadálya annak, hogy a bíróság a Be. 251. § (2) bekezdésének alkalmazásával a vádlott, illetve a tanú vallomásának, a szakértő véleményének rögzítését mellőzze, ha az a bírósági eljárásban korábban készült jegyzőkönyv tartalmával megegyezik. Ezen túl a 296. § (1) bekezdés c) pontjára, valamint a 299. § (3) bekezdésére figyelemmel felolvasható a bíróság által már korábban kihallgatott tanú vallomása, meghallgatott szakértő véleménye.

Budapest, 2008. március 17.