I. a) Ha a fegyveres szervek hivatásos (szerződéses) állományú tagjának bűncselekményként vád tárgyává tett magatartása csupán szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést valósított meg, a bíróságnak az ügy iratait fegyelmi eljárás lefolytatására az illetékes fegyelmi hatósághoz (parancsnokhoz, vezetőhöz) kell megküldenie. Amennyiben azonban a terhelt szolgálati viszonya az elbírálás előtt megszűnt, a szabálysértés jogkövetkezményeit a bíróság alkalmazza.

b) Az olyan szabálysértés miatt azonban, amelynek a vád tárgyává tett bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, a bíróság az eljárást - mindkét említett esetben - megszünteti.

II. Az ügy iratainak a fegyelmi hatósághoz megküldése esetén az elkobzásról és a polgári jogi igény elbírálásáról a bíróság rendelkezik.

I. a) A Be. 337. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a szabálysértést elbírálja, ha a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, s ezért a terheltet az ellene emelt vád alól felmenti. Ha a terhelttel szemben több bűncselekmény miatt emeltek vádat, és valamely vád tárgyává tett cselekményről a bíróság megállapítja, hogy az szabálysértés a bíróság e szabálysértés miatt az eljárást megszüntetheti, ha a vád tárgyává tett más bűncselekmény mellett e cselekménynek a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége [337. § (3) bek.].

Ha pedig erre nem kerülhet sor, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) II. fejezetében írt jogkövetkezményeket alkalmazza. E szabályok a fegyveres szervek tagjai tekintetében az alábbi eltéréssel érvényesülnek.

Az Sztv. 30. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyveres szervek (honvédség, rendőrség, polgári védelem, vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervek, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) hivatásos (szerződéses) állományú tagja által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni.

A fegyelmi eljárásról a fegyveres szervek szabályzatai rendelkeznek, s annak keretében fegyelmi fenyítés kiszabására adnak lehetőséget a katonai elöljáró számára. A bíróság így a szabálysértés jogkövetkezményeit nem alkalmazhatja.

Az Sztv. 30. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben tehát a fegyveres szerv tagjával szembeni büntetőeljárásban kötelező az ügy fegyelmi eljárásra utalása, ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest azt állapítja meg, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés, és a terheltet a vád alól felmenti [Be. 337. §-ának (1) bek.]. Az ügy iratait a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes parancsnoknak (vezetőnek) kell megküldenie.

Az Sztv. 30. §-a (1) bekezdésének 3. mondata ugyanakkor akként rendelkezik: "Ha a szolgálati viszony a szabálysértés elbírálása előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság bírálja el." Az elbírálás előtt a fegyveres szervek kötelékéből elbocsátott terhelt tehát az általa a fegyveres szerv tagjaként megvalósított szabálysértés elbírálása szempontjából a többi terhelttel esik egy tekintet alá. Ebből következik: ha a bíróság a tárgyaláson megállapítja, hogy a szolgálati viszonyban már nem álló terhelt bűncselekményként vád tárgyává tett magatartása csupán szabálysértés, s a bűncselekmény miatt ellene emelt vád alól ezért őt felmenti, alkalmazza vele szemben a szabálysértésnek az Sztv. II. fejezetében írt jogkövetkezményeit. Ilyen esetben tehát a Be. 337.§-a (1) bekezdésének megfelelően a bíróság jár el a szabálysértési hatóság jogkörében.

b) Egyik esetben sincs azonban akadálya annak, hogy a bíróság az olyan szabálysértés miatt, amelynek a vád tárgyává tett más bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége, az eljárást megszüntesse. Ekként tehát a bíróság mellőzheti az ügy iratainak a parancsnokhoz megküldését, illetőleg a fegyveres szervek állományából időközben elbocsátott terheltnél a szabálysértés miatti jogkövetkezmény alkalmazását, ha a szabálysértés miatt az eljárást megszüntethetőnek látja, mert annak a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége.

II. Az Sztv. 30. §-a (1) és (2) bekezdésének rendelkezései szerint az illetékes fegyelmi hatóság elkobzást, illetőleg a járművezetéstől eltiltást nem alkalmazhat, arról továbbra is a szabálysértési hatóság rendelkezik. Ezért a fegyelmi hatóság - amennyiben elkobzás, illetőleg járművezetéstől eltiltás szükségessége felmerül - a szabálysértési hatóságot eljárása eredményéről értesíti.