A dolog elleni erőszakkal, továbbá a helyiségbe vagy az ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, valamint a hamis vagy lopott kulcs használatával elkövetett lopás esetében

I. a keletkezett kár összege a lopás érték szerinti minősítése szempontjából nem vehető figyelembe;

II. a rongálás vagy a magánlaksértés a törvényi egység folytán a lopással bűnhalmazatban csak akkor állapítható meg, ha a rongálásnak, illetve a magánlaksértésnek valamennyi tárgyi és alanyi ismérve a lopástól elkülönülten megvalósult;

a) a tárgyi és alanyi ismérvek elkülönülésének hiányában is meg kell állapítani a lopás és a rongálás bűncselekményeinek bűnhalmazatát, ha a rongálásnak a Btk. Különös Részében előírt büntetési tétele az adott esetben a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás a büntetési tételénél súlyosabb;

b) míg a magánlaksértésnek a Btk. 176.§-ának (4) bekezdése szerinti bűntetti alakzata kerül bűnhalmazatba a lopás vétségével.
A bűnhalmazati minősítés említett eseteiben a lopás nem értékelhető dolog elleni erőszakkal elkövetettnek.

I. A Btk. 316. §-a (2) bekezdésének d), f) és g) pontjai a dolog elleni erőszakkal, valamint a helyiségbe vagy ehhez tagozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, továbbá a hamis vagy lopott kulcs használatával szabálysértési értékre elkövetett lopást vétségként rendelik büntetni.

Ugyanennek a törvényszakasznak a további rendelkezései - a (4) bekezdés b/l. pontja, az (5) bekezdés b) pontja, a (6) bekezdés b) pontja és a (7) bekezdés b) pontja - értelmében pedig dolog elleni erőszakkal elkövetés esetén az érték szerinti minősítésre irányadó büntetési tételnél egy fokkal súlyosabb kerül alkalmazásra.

A törvény tehát a lopásnak a fenti elkövetési módjait, noha azok az esetek jelentős hányadában a rongálás vagy a magánlaksértés törvényi tényállását is megvalósítják, a lopás minősítő körülményeiként szabályozza.

Ezzel kifejezésre juttatja azt, hogy ilyenkor a rongálás, illetőleg a magánlaksértés önállóan nem jön létre, hanem az a lopás minősítő körülménye. A törvény ugyanis az így minősülő lopás büntetési tételeinek meghatározásánál az említett cselekmények együttes megvalósulását figyelembe vette.

Ez a jogértelmezés a vizsgált cselekmények tárgyi és alanyi összefüggéseinek az elemzéséből következik.

Tárgyi oldalon a cselekmények időbeli és térbeli egybeesése, az eszköz-cél kapcsolata hoz létre jellegzetesen szoros belső kapcsolatot.

De a lopás meghatározó jelentőségére utal az alanyi oldalon fennálló összefüggés is. Az elkövető egységes elhatározás eredményeként valósítja meg az egész magatartást, annak indítéka azonban kizárólag az idegen dolog eltulajdonítása. A rongálás, illetőleg a magánlaksértés képét mutató cselekményre kizárólag azért került sor, mert az adott körülmények között az idegen dolog elvétele csak így lehetséges.

Mindezekből következik, hogy a Btk. 316. §-ának fenti rendelkezései szerint minősülő lopás törvényi egység. A dolog elleni erőszakkal, a helyiségbe vagy az ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, valamint a hamis vagy lopott kulcs használatával elkövetett lopás esetében tehát a rongálás vagy a magánlaksértés a lopással bűnhalmazatban általában nem állapítható meg.

Az iménti jogértelmezés alapján az is kézenfekvő, hogy a törvényi egység csak akkor jön létre, ha a lopás és az egyébként a rongálás vagy a magánlaksértés tényállását megvalósító magatartások között az összefüggés a vázoltaknak felel meg. Amennyiben a lopási szándék a dolog elleni erőszak, illetőleg a jogtalan bemenetel után keletkezik, a magatartások önálló jogi értékelése és a bűnhalmazat megállapítása szükséges. A lopás ilyen esetekben nem minősíthető a Btk. 316.§-a (2) bekezdésének d), f), illetőleg g) pontjai szerint.

II. Miként az eddigiekből is kiderül, a tárgyalt jogértelmezési kérdések szempontjából kiindulási alapként az olyan esetek szolgálnak, amelyekben a korábban vázolt alanyi és tárgyi tényezők nem különülnek el egymástól.

A dolog elleni erőszak esetén tehát a rongálási kár éppen azáltal jön létre, hogy az elkövető a lopást dolog elleni erőszakkal valósítja meg. Főszabályként ilyenkor nem létesül bűnhalmazat a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás és a rongálás között.

Kivételesen azonban mégis előfordulhat, hogy megdől az az általános rendezési elv, amely ezt a megoldást diktálja: nevezetesen hogy a törvény a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételének megállapításánál a rongálást már figyelembe vette.

Ez pedig akkor következik be, amikor a rongálás törvényi büntetési tétele a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntetési tételénél súlyosabb. Ezt a súlyosabb büntetési tételt a törvényalkotó nyilvánvalóan nem vehette figyelembe a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás keretei között létrehozott törvényi egység - ennél enyhébb - büntetésében. Ilyenkor a törvényi egység felbomlik, a lopási és a rongálási cselekményt önállóan kell minősíteni, a szoros alanyi és tárgyi összefüggés ellenére is.

A Btk. 316. §-ának, valamint a 324. §-ának büntetési tételeit egybevetve, tételesen felsorolhatók azok az esetek, amelyek a bűnhalmazati értékelést igénylik.

Bűnhalmazat megállapításának van helye, ha:

a) A szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopáshoz kapcsolódó rongálás kétszázezer Ft-ot meghaladó kárt okoz, illetőleg a kár a kulturális javak körébe tartozó tárgyban, régészeti lelőhelyben vagy műemlékben keletkezik.

Lopás: két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés [Btk. 3l6.§ (2) bek. d) pont].

Rongálás: három évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 324.§ (3) bek.] vagy ennél súlyosabb [Btk. 324.§ (4)-(6) bek.].

b) A kisebb értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás kétmillió Ft-ot meghaladó károkozással jár, illetőleg az elkövető a kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket rongál meg.

Lopás: három évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 316.§ (4) bek. b) pont].

Rongálás: egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 324.§ (4) bek.] vagy súlyosabb. [Btk. 324.§ (5-6) bek.].

c) A nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás mellett a rongálás különösen nagy kárt okoz.

Lopás: egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 316.§ (5) bek. b) pont].

Rongálás: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 324.§ (5) bek.].

d) A jelentős értékre dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás mellett a rongálás különösen jelentős kárt okoz.

Lopás: két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 316. § (6) bek. b) pont.

Rongálás: öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés [324. § (6) bek.].

Kiolvasható ebből, hogy olyan esetekben létesül bűnhalmazat, amikor a rongálás két érték- (kár-) fokozattal van a lopás felett (mivel a közöttük levő középső fokozatot a dolog elleni erőszak foglalja el).

Ennek folytán a különösen nagy értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette esetén a rongálás halmazati megállapítása már nem jöhet szóba.

A helyiségbe vagy az ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, valamint a hamis vagy lopott kulcs használatával elkövetés a lopást csak a szabálysértési érték esetén minősíti.

Ennek következtében a magánlaksértés körében a bűnhalmazatnak egyetlen esete van: a Btk. 176.§-ának (4) bekezdése szerint minősülő magánlaksértés bűntette súlyosabban büntetendő, mint a lopás vétsége.

A kétszeres értékelés tilalma mind a rongálás, mind a magánlaksértés körében érvényesül.

Bűnhalmazat esetén a lopás ilyenkor sem minősíthető a Btk. 316.§-a (2) bekezdésének d), f) és g) pontjai szerint (miután a törvényi egység felbomlott).