A hasonló jellegű bűncselekmények az üzletszerűség megállapításánál

A Btk. 137. §-ának 9. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

A törvény értelmező rendelkezése hiányában, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, iránymutatás szükséges abban a kérdésben, hogy az üzletszerűség megállapítása szempontjából melyek a hasonló jellegű bűncselekmények.

I. Az üzletszerű elkövetés a zugírászatnál (Btk. 248. §) az alaptényállás eleme, más bűncselekményeknél pedig minősítő körülmény.

A zugírászat esetében az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele, egyébként pedig e bűncselekmény csak olyan hasonló jellegű bűncselekmények vonatkozásában vehető figyelembe, amelyeknél az üzletszerűség minősítő körülmény.

Azokban az esetekben, amikor az üzletszerű elkövetés minősítő körülmény, valamint amikor a szabálysértési értékre elkövetett lopást [Btk. 316. § (2) bek. c) pont], sikkasztást [317. § (2) bek. c) pont], csalást [318. § (2) bek. c) pont] és orgazdaságot [326. § (2) bek. b) pont] az üzletszerű elkövetés teszi bűncselekménnyé, fokozott gonddal kell vizsgálni, hogy a bűncselekmények jelleghasonlósága fennáll-e.

A rendszeres haszonszerzésre törekvés megállapítása szempontjából a hasonló jellegű bűncselekményeket egymással összefüggésben kell értékelni, függetlenül attól, hogy az együttesen elbírált valamennyi bűncselekménynek minősített esete-e az üzletszerű elkövetés.

Az együttesen elbírálásra kerülő bűncselekmények jelleghasonlóságának megállapítása szempontjából a rendszeres haszonszerzésre törekvés mellett figyelembe jön a törvényi tényállások hasonlósága, mely rendszerint a jogvédte érdekek, az elkövetési magatartás és az elkövetési mód összevetése alapján állapítható meg.

Ennél eligazító lehet a különböző bűncselekményeknek a Btk. Különös Részében való rendszertani elhelyezése, de a jelleghasonlóság megállapítása nem korlátozható kizárólag erre, mivel a törvény az azonos érdekeket eltérő módon és különböző célokból részesíti büntetőjogi védelemben.

II. A Legfelsőbb Bíróság az előbbiekben előrebocsátott általános elvek alapján az üzletszerű elkövetés megállapítása szempontjából a következő bűncselekményeket tekinti hasonló jellegűeknek:

A)

a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését (Btk. 288. §),
az árdrágítást (Btk. 301. §),
az adócsalást (Btk. 310. §),
a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást (Btk. 310/A. §),
a jövedékkel visszaélést (Btk. 311. §),
a jövedéki orgazdaságot (Btk. 311/A. §),
a jövedékkel visszaélés elősegítését (Btk. 311/B. §),
a csempészetet (Btk. 312. §),
az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértését (Btk. 314. §).

Ezek a bűncselekmények a gazdálkodás rendjét és a pénzügyi érdekeket sértő magatartásokat foglalják magukban, amelyeknél az elkövetési magatartások egymáshoz közelállók, a cselekmény eszköze és célja pedig gyakran azonos.

B)

a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekményt (Btk. 300/C. § (3)-(4) bek.),
a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélést (Btk. 313/C. §),
a lopást (Btk. 316. §),
a sikkasztást (Btk. 317. §),
a csalást (Btk. 318. §),
a rablást (Btk. 321. §),
a kifosztást (Btk. 322. §),
a zsarolást (Btk. 323. §),
az orgazdaságot (Btk. 326. §),
a vásárlók megkárosítását (Btk. 328. §).

Ezeknek a bűncselekményeknek a hasonló jellege abban áll, hogy a vagyoni viszonyokat haszonszerzési célból támadják.

C)

a megrontást (Btk. 202/A. §),
a tiltott pornográf felvétellel visszaélést (Btk. 204. § (3)-(5) bek.),
az üzletszerű kéjelgés elősegítését (Btk. 205. §),
a kitartottságot (Btk. 206. §),
a kerítést (Btk. 207. §).

E bűncselekmények hasonlóságának megállapítását a prostitúcióhoz való szoros kötődésük - mint jellemző körülmény - indokolja.

D)

a vesztegetést (Btk. 250., 254. §, 258/B-D §),
a befolyással üzérkedést (Btk. 256. §),
a befolyással üzérkedést nemzetközi kapcsolatban (Btk. 258/E. §).

E bűncselekmények hasonlóságának a megállapítását az teszi indokolttá, hogy mindegyik a közélet tisztaságát sérti, illetőleg veszélyezteti.

III. Az előbbieken túlmenően is vannak olyan bűncselekmények, amelyek hasonló jellegük miatt az együttes elbírálás során megalapozhatják az üzletszerű elkövetés megállapítását. Ezekről kimerítő felsorolás nem adható, hanem mindenkor az elkövetés konkrét körülményei alapján kell eldönteni, hogy az előzőekben kifejtett feltételek fennállnak-e.

A bűncselekmények hasonló jellegének megállapítására sor kerülhet például a következő esetekben:

magzatelhajtás (Btk. 169. §) és kuruzslás (Btk. 285. §),
zugírászat (Btk. 248. §) és befolyással üzérkedés (Btk. 256. §),
befolyással üzérkedés (Btk. 256. §) és csalás (Btk. 318. §),
csődbűncselekmény (Btk. 290. §) és csalás (Btk. 318. §),
árdrágítás (Btk. 301. §) és vásárlók megkárosítása (Btk. 328. §),
árdrágítás (Btk. 301. §) és adócsalás (Btk. 310. §).