Az üzletszerűen elkövetett - ugyanolyan vagy hasonló - cselekmények esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény.
Nincs helye viszont bűnhalmazat megállapításának, ha
a) a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak,
b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme, vagy
c) az elkövetési magatartás folyamatos jellegű.

Az üzletszerű elkövetés a Btk. Különös Részében egyes bűncselekményeknél alaptényállási elem, míg más bűncselekményeknél minősítő körülmény.

A Btk. 12. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el, bűnhalmazatot kell megállapítani. A (2) bekezdés a bűnhalmazat alól egy kivételt szabályoz: a folytatólagosságot.

A törvény tehát nem tartalmaz halmazatot kizáró rendelkezést az üzletszerű elkövetésre.

Az üzletszerű elkövetésnél a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés az elkövető olyan célja, amely vagy a büntetőjogi felelősségre vonás, vagy a megvalósult bűncselekmény súlyosabb minősítésének a feltétele. A Btk. egyes bűncselekményeknél a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvést - az üzletszerű elkövetést - az alaptényállás elemévé tette. Ezeknél a törvényi tényállás többszöri megvalósítása ellenére bűncselekményegység létesül.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyszeri elkövetés esetén ne lehetne ezeknek a bűncselekményeknek a megvalósítását megállapítani, amennyiben fennáll a rendszeres haszonszerzésre törekvés.

Amikor a törvény az üzletszerű elkövetést a bűncselekmény minősített eseteként szabályozza, a már megvalósult bűncselekmény elkövetéséhez többletként olyan alanyi ismérv is társul, amely súlyosabb megítélést von maga után. Az üzletszerű elkövetés tehát ezekben az esetekben a fokozott társadalomra veszélyességet fejezi ki, s hatásában ugyanolyan, mint az egyéb minősítő körülmények.

Ezért akár ugyanolyan, akár hasonló jellegű több bűncselekmény üzletszerű megvalósítása esetén bűnhalmazatot kell megállapítani a következő bűncselekményeknél:

magzatelhajtás [Btk. 169.§ (2) bek. a) pont],
emberi test tiltott felhasználása [Btk. 173/I. § (3) bek. a) pont],
magántitok jogosulatlan megismerése [Btk. 178/A.§ (3) bek. b) pont],
kerítés [Btk. 207.§ (2) bek.],
embercsempészés [Btk. 218. § (3) bek. c) pont]
vesztegetés [Btk. 250.§ (3) bek., 251.§ (2) bek., 252.§ (3) bek. b/ pont],
befolyással üzérkedés [Btk. 256.§ (2) bek. c) pont, (4) bek.],
vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban [Btk. 258/D. § (2) bek.],
visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [Btk. 263. § (3) bek. a) pont],
visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [Btk. 263/A.§ (3) bek. a) pont],
visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel [Btk. 263/B.§ (3) bek. a/ pont],
egyedi azonosító jel meghamisítása [Btk. 277/A. § (2) bek. a) pont],
visszaélés kábítószerrel [Btk. 282.§ (2) bek. a) pont, 282/C.§ (3) bek.],
árdrágítás [Btk. 301. (2) bek. a) pont],
pénzmosás [Btk. 303.§ (4) bek. a) pont],
jövedéki visszaélés [Btk. 311. § (2) bek. b) pont, (3) bek. b) pont, (4) bek. b) pont, (5) bek. b) pont],
jövedéki orgazdaság [Btk. 311/A. § (2) bek. b) pont, (3) bek. b) pont, (4) bek. b) pont],
jövedékkel visszaélés elősegítése [Btk. 311/B. § (2) bek. a) pont],
csempészet [Btk. 312.§ (2) bek. b) pont, (3) bek. b) pont, (4) bek. b) pont],
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 313/C § (2) bek. b) pont, (3) bek b) pont, (4) bek. b) pont, (5) bek. b) pont, (6) bek. b) pont],
lopás [Btk. 316.§ (4) bek. b) /1. pont, (5) bek. b) pont, (6) bek. b) pont, (7) bek. b) pont],
sikkasztás [Btk. 317.§ (4) bek. b) pont, (5) bek. b) pont, (6) bek. b) pont, (7) bek. b) pont],
csalás [Btk. 318.§ (4) bek. b) pont, (5) bek. b) pont, (6) bek. b) pont, (7) bek. b) pont],
orgazdaság [Btk. 326.§ (4) bek. b) pont, (5) bek. b) pont, (6) bek. b) pont],
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése [Btk. 329/A. § (2) bek. b) pont],
szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása [Btk. 329/B. § (3) bek.],
iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (2) bek. b) pont].

a) Nem kerülhet sor bűnhalmazat megállapítására, ha a cselekmények a Btk. 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt folytatólagosság egységébe tartoznak.
Ha azonban a folytatólagosan elkövetett cselekmény egyúttal üzletszerűen megvalósítottként is minősül: a folytatólagosság mellett az üzletszerűséget is meg kell állapítani.

b) Nincs helye a bűnhalmazat megállapításának, ha az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme. Ebben az esetben bűncselekményegység valósul meg, mivel az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele. Ilyen bűncselekmény a zugírászat (Btk. 248.§).