Aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósíthat meg.

A Btk. XVIII. fejezetében szabályozott hűtlen kezelés, valamint a jármű önkényes elvétele több vonatkozásban mutatkozó hasonlósága ellenére egymástól lényegesen eltér.

A jogi tárgy szempontjából vizsgálva a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésében szabályozott hűtlen kezelés a vagyonkezelési megbízásból folyó kötelességszegéssel összefüggő vagyoni hátrány okozását jelenti. A Btk. 327. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jármű önkényes elvétele folytán pedig a gépi meghajtású jármű tulajdonosa vagy jogos használója a használati jogának gyakorlásában van időlegesen akadályozva. Ezt nyomatékosan kifejezésre juttatja e törvényhelyhez fűzött miniszteri indokolás is.

A hűtlen kezelés esetében az idegen vagyon kezelésére vonatkozó kötelezettség terheli az elkövetőt. A kezelés magában foglalja a rábízást is, de ennél szélesebb kört ölel fel; tartalmazza az idegen vagyontárgy üzemeltetését, működtetését és általában olyan huzamosan tartó vagy folyamatos tevékenységet, amelyet az elkövető a tulajdonos, illetőleg a megbízó érdekében végez.

A Btk. 327. §-ának (1) bekezdése büntetni rendeli azt az esetet is, amikor az elkövető a rábízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja. Ennek az elkövetési fordulatnak az esetében a rábízás általában időleges jellegű és olyan birtokbaadást jelent, amely a jármű használatától eltérő egyéb célból (javítás, szerelés, megőrzés stb.) történik.

Lényegesen eltér a tárgyalt két bűncselekmény elkövetési magatartása is.

A hűtlen kezelés azáltal valósul meg, hogy az elkövető nem kötelességszerűen, vagyis a tulajdonos érdekében, hanem éppen annak vagyoni hátrányt okozva tevékenykedik.

Ezzel szemben a jármű önkényes elvételének azokban az eseteiben, amikor az elkövető a rábízott idegen gépi meghajtású járművet jogtalanul használja, maga a használat a bűncselekmény véghezviteli magatartása. Ebben az esetben tehát a használat nem a vagyonkezelési megbízáson alapul. A Btk. 327. §-ának (1) bekezdésében a hűtlen kezelésnek megfelelő elkövetési magatartás nincs szabályozva.

A hűtlen kezelés eredmény-bűncselekmény. A vagyonkezelési megbízásból folyó kötelesség szándékos megszegésével okozati összefüggésben áll a vagyoni hátrány bekövetkezése, amely - a Btk. 137. §-ának 5. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szerint - a vagyonban okozott kár mellett magában foglalja az elmaradt vagyoni előnyt is.

Mindazokban az esetekben tehát, amikor pl. a gépkocsivezető a kezelésére bízott gépjárművet a reá vonatkozó rendelkezések megszegésével magáncélra veszi igénybe, ez a vagyonkezelési megbízatással járó kötelesség olyan szándékos megszegése, amely a megbízó érdekkörében vagyoni hátrányt eredményezhet, és ezáltal a Btk. 319. §-ának (1) bekezdésében foglalt hűtlen kezelés valósulhat meg.