BKv 31.
(BK 85.)
A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egyes részcselekményei büntethetőségének önálló elévülése kizárt.
A Btk. 12.§-ának (2) bekezdése szerint "nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el".
A folytatólagosan elkövetett bűncselekmény egység, amelynél a törvényi tényállást külön-külön is megvalósító részcselekmények együttesen alkotnak egyetlen bűncselekményt. Ebből következik, hogy a büntethetőség elévülése szempontjából nem külön-külön az egyes részcselekmények elkövetésének, hanem a bűncselekmény törvényi tényállásához tartozó legutolsó részcselekmény befejezésének, illetőleg - kísérlet esetén - a véghezvitelre irányuló utolsó tevékenység megvalósításának az időpontja az irányadó, s ettől kell számítani a folytatólagosan elkövetett bűncselekmény törvényi büntetési tételéhez igazodó elévülési időt.
Ez áll összhangban az elévülés általános céljával. A büntethetőség elévülésének indoka ugyanis az, hogy ha a bűncselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el, a büntetésnek a Btk. 37. §-ában írt célja már nem érhető el.
A Btk. 34. §-ának a) és b) pontjában foglalt rendelkezés szerint az elévülés határidejének kezdő napja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, kísérlet és előkészület esetén pedig az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér.
[ Visszalépés ]
|