BKv21.
(BK 46.)

Amennyiben a terheltnek - bár az adott büntetőügyben a védelem nem kötelező - meghatalmazott védője van, a védőnek a tárgyalásról való eltávozása esetén a tárgyalást folytatni, a terheltnek a védelem jogára való megfelelő figyelmeztetése nélkül: eljárási szabályt sért.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 57. §-ának (3) bekezdése szerint a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga.
A Be. 5. §-ának (1) bekezdése ugyancsak megismétli az alapelvek közt, hogy a terheltet megilleti a védelem joga. A (3) bekezdés szerint a terhelt védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A terhelt az eljárás megindításától kezdve védőt választhat. A védő jogait a Be. egyes rendelkezései szabályozzák.

A terheltnek a védelemhez való joga alapvető fontosságú: a törvényesség szempontjából garanciális jelentősége van.

Amennyiben a terhelt a védőnek meghatalmazást adott, ezzel kifejezésre juttatta, hogy védő közreműködésére igényt tart, a védelemhez való jogát ily módon gyakorolni kívánja.

Ha a védő a tárgyalásról - anélkül, hogy a terhelt a védelemről lemondhatott volna - eltávozik, illetve az ítélethirdetésről távol marad: ez korlátozza az említett alapvetően garanciális jelentőségű jog gyakorlásának lehetőségét. Ezért ha a védő a terhelt hozzájárulása nélkül eltávozik - a Be. 244. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel -, a bíróság köteles a terhelt figyelmét a védelemnek a törvényben biztosított jogára felhívni. Ilyen figyelmeztetés nélkül a tárgyalás nem folytatható, annak elmulasztása eljárási szabályt (Be. 375. § (1) bek.) sért.